Mi is az a zsabotikába? A zsabotikábák a mirtuszfélék családjába (Myrtaceae) tartoznak. Közeli rokonai: közönséges mirtusz,szurinami cseresznye,guava,szamócaguava,guabijú,fidzsoa,gabiroba stb. Távolabbi rokonai:eukaliptusz,kefevirág,pohutukawa,ausztrál teafa,citrommirtusz stb. Szorosabb értelemben két nemzetségbe tartozó növényeket nevezik zsabotikábának: Plinia és Myrciaria. A két nemzetség közötti fő különbség, a Plinia nemzetség fajai a virágokat és a gyümölcsöket a törzsön és a vastagabb ágakon,míg a Myrciaria nemzetség fajai a virágokat és gyümölcsöket a vékonyabb ágakon hozzák, a törzsön ritkán. További különbség még a Plinia fajoknak erősen hámló kérgük van,míg ez a tulajdonság a Myrciaria nemzetségre nem jellemző.
A két nemzetség elterjedése Mexikó déli részétől egészen Argentína északi részéig (Buenos Aires tartomány) terjed. Szubtrópusi,trópusi igényű növények, amelyek nyugatról keletre az Amazonas medencéjétől az Andok köderdeiig,északról,délre USA déli részétől a karib-tenger szigetein át a brazil,paraguayi szavannákig előfordulnak. A legtöbb faj az atlanti őserdőkben (Mata Atlantica)honos.
Hosszú életű fák pl. a közönséges zsabotikába esetében nem ritka 150 éves példány Brazíliában. Egy másik faj esetében-a cambucá-találtak 500 éves egyedet is! Általánosságban elmondható,hogy minél később fordul termőre,annál hosszabb ideig él.
A név zsabotikába tupi indián eredetű jelentése:”jaboti/jabuti” teknős + „caba” hely = „ a hely ahol teknősök vannak” De úgy is fordítják hogy „teknős zsír” utalva a gyümölcs fehér húsára.
A zsabotikábák fásszárúak, cserjék vagy fák, egy fajuk félkúszó/liánszerű. Méretük a fél métertől 15 méterig terjed. A fajok többsége sekélyen gyökerezik, néhány faj karógyökeret növeszt.
Törzsük lehet tőből elágazó vagy magasra növő. A külső kérgük a Plinia nemzetség esetében nagy pikkelyekben leválik, ez a Myrciaria nemzetségre nem jellemző. A levelek átellenes állásúak,bőrneműek,fényes sötétzöldek, rövid,szőrös nyelűek. A levéllemez lándzsás vagy elliptikus,ép szelű,kihegyezett a vállán lekerekített. Hossza 1,5-20 cm,szélessége 1-5 cm lehet.
A virágok fehérek,pom-pom szerűek. Egyesével vagy csoportosan rövid vagy hosszú kocsányon nőnek.
A termés bogyó amely változatos alakú lehet. Többnyire gömbölyű vagy elliptikus bogyó, de lehet lapított vagy körte alakú is. Színük lehet fekete,kék,vörös,sárga,fehér vagy zöld színű. A zsabotikába gyümölcsök a legtöbb faj esetében lédúsak, édes ízűek,de vannak savanyú ízű gyümölcsöket termő fajok is. A gyümölcshéj lehet vékony,hártyaszerű vagy lehet vastagabb kemény. A nagyobb gyümölcsöket termő fajok terméseiben 1-6 db,lapított vagy gömbölyded mag található, a kis gyümölcsöket termő fajok viszont általában 1 db gömbölyded magot tartalmaznak.
A gyümölcsök átmérője a 0,5 cm-től 10 cm-ig terjed.
Savanyú vagy enyhén savanyú,nyirkos talajon fejlődnek a legjobban. Hőmérsékleti igényük szubtrópusi-trópusi, a fajok zöme csak az enyhe fagyokat (-3) vészelik át károsodás nélkül. Mint a későbbiekben látni fogjuk ez nem teljesen igaz. Vannak meglepően jó hidegtűrő fajok is. A hidegtűrést még nem mertem tesztelni,de hamarosan sort kerítek erre is.
Ezen két nemzetség másik jellemzője,hogy nemzetségen belül könnyen hibridizálódnak. Ez gyakorlatilag végtelen számú természetes és mesterséges hibridet eredményez. A természetes hibridre példa a Plinia phitrantha-magyarul bordás zsabotikába- mesterségesre pedig a vörös és a skarlát zsabotikába. A két nemzetség összesen,hivatalosan 100 fajt számlál. Valójában a hivatalosan el nem ismert természetes hibridekkel és a még felfedezésre váró új fajokkal együtt ez ennek a fajszámnak a duplája is lehet. Majd látni fogjuk mekkora katyvasz van ezen a téren.
Kiegészítés: Korábban a Myrciaria nemzetségbe sorolt fajok egy részét áthelyezték a Plinia nemzetségbe. Pl. a közönséges zsabotikába régi tudományos neve Myrciaria cauliflora volt. Ez 2015-től Plinia cauliflora. Az új szakirodalmakban, webáruházak egy részében már figyelembe veszik az új elnevezéseket. Én már 2016-tól így használom.
